Hihetetlennek tűnhet, de én is nézek televíziót. Nem érdekelnek a híradók, a híreket sem figyelem és van néhány műsor, amit meg szándékosan nem nézek meg.

Talán, mert untat, vagy azért, mert olyan elemekkel van tele, aminek a felét sem hiszem el.

Nem oly rég felfigyeltem egy beharangozóra, – egyenlőre nem írok erről semmit, mert ez a műsor is nem szeretem kategóriába tartozik – ahol valaki, aki mára már veri a politikusok népszerűségét (nem nehéz) meghívást kapott. Ismerve a műsor vezetőjét biztos voltam abban, hogy megint ezer és ezer kérdést fog feltenni az aktuális alanynak.

A műsort – talán mert akkor is a pánikbetegség megoldásával kapcsolatos, könyvet írtam – sajnos elfelejtettem megnézni. Nem is emlékeztem rá már, amikor, egy Net-es portálon beugrott a riport videója.

Végig néztem a filmet (15 perc) és már ez első mondatok után ezt kérdeztem magamtól: Én, mint példakép?

Á nem. Ő! Ő az, akit eléd fogok, akarok állítani, – hú ez most erősre sikeredett – de meg fogod érteni, mert ha Ő nem tudja megértetni veled, hogy a “feladni soha” parancsszó, állandóan, mindig, minden körülmények között ott kell, hogy nálad legyen, akkor senki.

Hogy nem kell külön táskát vigyél e miatt, hogy nem kell az elindulásod előtt azon gondolkozz, hogy vajon elraktad-e? Csak egyszerűen bele kell építsd a gondolataidba örökre. Ha ezt képes vagy megtenni és nem kifogásokat keresni, akkor a siker nem fog elmaradni.

Nem marad el a siker, ha…

  • erről beszélsz és nem a pánikrohamodról
  • nem sajnáltatod magad állandóan
  • kikéred magadnak azt, hogy sajnáljon bárki is
  • nem engeded, hogy a pánikbetegséged mindenben megakadályozzon
  • a kifogások helyett a megoldásra és a mosolyra koncentrálsz

akkor…

képes vagy megtenni és – már lehet, hogy tudod kiről is beszélek – elindulni arra, amerre nincs roham, nincs félelem.

Igen, Ő Hozleiter Fanny, ismertebb nevén Mosolyka.

Fannynál másfél éves korában diagnosztizáltak izomsorvadást, orvosai azt jósolták nem fog tovább élni 18 éves koránál.Ő most 24 éves, ugyan kerekesszékben él, nem tudja, milyen érzés futni, és tüdeje csak 53 százalékban működik, de pozitívan áll az élethez, dolgozik, sőt még bulizni is eljár barátaival.

Miközben néztem a videót, a műsort, sok mindenen elgondolkoztam és azt láttam, hogy a műsorvezető csak be be szól, de a lány láttán Ő is visszafogta magát rendesen, (lehet még megkedvelem 🙂 ) és számomra is meglepő, de sokszor nagyokat nyelt a válaszok hallatán.

Mosolyka, – nevét nem meg hazudtolva – végig mesélt és persze mosolygott. Amikor arról beszél – és figyeld mit mond –

” amikor bementem a nyomi Wc-be…”

behaltam. Ez az, amit mások felháborítónak tartanak és mi egészséges emberek rendre kimondunk, mert nem tudjuk, hogy ez számukra sértő. Ő olyan természetesen mondja ki, mint ha egészséges ember lenne.

Ezzel ellentétben

  • már rég nem kellene élnie ( az orvosok szerint)
  • nem képes átfordulni a hasáról a hátára
  • nem tudja a kezét felemelni, még a lift gombot se képes megnyomni
  • egy üdítős üveg kupakját se tudja lecsavarni
  • és vannak napok, amikor a papír-zsebkendőt! se tudja még megfogni sem, nem hogy felemelni

Ez a leányzó él, hisz, hiszi, hogy van holnap és az szebb, mint a mai, küzd, hogy a betegsége elmúljon és nem azon siránkozik, hogy Ő beteg és ezt vegye mindenki tudomásul.

Nem kifogásokat keres, hogy ma épp miért nem végzett el egy feladatot, hanem megkeresi azt az időpontot, amikor azt meg teheti.

Természetes, hogy a videó itt van nálam és meg is mutatom Neked.

Vedd ki belőle azt, amire Neked ma, holnap szükséged lehet. Tudd!

A pánikbetegségből van kiút és nem kell azzal együtt élj életed végéig.